2010. január 28., csütörtök

Második versem...amit bejegyzek...

Semmiség...


Miért is gondoltam, hogy másképp lehet,
Hogy ha megváltozok övé leszek...
Miért is hittem, hogy tényleg kellek neki,
Hogy nem csak a játékszert jelentem neki,
mindig jó voltam, ott voltam, ha ő akarta
Sose volt itt velem, ha nekem kellett volna...


Hűtlen társ ő, mintha így lenne rendjén,
Saját maga fontos csupán, más csak kellék,
Csillogó s vonzó, mint valami ékszer,
Mi kell neked, de ha tiéd csalódsz egészen,
Nem illik hozzás, valami hétköznapi kell
Ráébredsz, hogy az ékszer helyett valami más kell.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright© Rékuuus blogja