Merengés...

Régi elmúlt dolgok gyakran eszébe jutnak az embereknek, hol egy-egy emlék miatt, amit egy helyszín, egy hang vagy egy szó eleveníti fel, hol pedig csak a szív...amit nem lehet elhallgattatni....
Vajon mi köt minket össze egy emlékkel? Csak annyi, hogy megtörtént? Talán, mert jó is volt, és most már nincs és hiányzik?? Az idő sokmindent meggyógyit...mondják sokan... :) de azt senki nem mondja, hogy ki kell tartani míg az idő elmúlasztja a sebeket, és addig jobban és jobban fog sajogni mint bármikor....
Oly közeli a múlt...mintha tegnap még nem is lett volna semmi baj, és ma már minden összehullott....és kilátástalanná vált a holnap...Az ember próbálkozik, hogy valaki másnál kapja meg amit eddig megszokott, és akkor rá kell döbbennie, hogy egy elhatározás a fejünkben nem elég ahhoz, hogy megnyíljunk és közel engedjünk valakit, aki még meg is adná amit elvesztettünk....Vajon mért tartjuk a 2 lépés távolságok a szívünktől? Hogy senki ne bántson többé csak úgy érhető el, hogy senki sem lesz közel hozzánk többet??? Ez talán butaság...de van mikor nem mer kísérletezni az ember... Így marad boldosgás merítése az emlékekből....és a mai napig a párnájával alszunk el....